1. a sötét égen fényes pontnak látszó égitest. ragyognak a csillagok. ▸ annyi, mint égen a csillag | ▸ a csillagokig | csill állócsillag. | vál <kif-ekben az (eljövendő) egyéni sors jelképeként.> hanyatlóban van a csillaga.

2. egy középponttól szabályosan szétágazó 3−5 v. több rövid vonalból v. egy kör peremén így elhelyezkedő csúcsokból álló ábra, idom. csillagokat rajzol. | ilyen alakú tárgy mint jelkép, jelvény v. rangjelzés. ötágú csillag; megkapta az első csillagot. | tud nyomda a figyelmet valamire felhívó ilyen alakú jel (*). csillag alatt magyaráz valamit.

3. ló v. szarvasmarha homlokán kerek fehér folt.

4. szikra. ▸ csillagokat lát

5. sztár.

6. ▸ csillagom ▸ lehazudja letagadja a csillagot az égről ▸ a csillagokat is lehozná valakinek az égről

[↔csillog ]

a többes szám jele.

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. lenti helyre, délre, vidékre v. alárendelt intézményhez hoz.

2. mélyebben levő helyre, a beszélőhöz közelítve vezet valamit. ide is lehozták a villanyt.

3. biz <újság, rádió, televízió> közöl, közzétesz valamit.

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].